Orpington

A kitenyésztő a dél-angliai Kent grófságban a St. Mary Cray melletti Orpingot-House-ban W. Cook volt. Fekete langschanból, plymuth rocks-ból, minorkából és valószínűleg szumátraiból hozott ki Cook nagy gazdasági értékű és mutatós kiállítási jegyekkel rendelkező tyúkot.

  Újonnan kitenyésztett tyúkjait Cook az első alkalommal 1886-ban Londonban a Kristálypalotában rendezett kiállításon és Birminghamben mutatta be, az állatok csak kevéssé különböztek a langschantól. Lényegesen nagyobb és súlyosabb típusokat hozott ki azután J. Partington és 1891-ben Londonban egy másik kiállításon mutatta be őket. 1881-ben már megérkeztek az első fekete orpingtonok K. Huthuz Németországba. Sárgák kerültek 10 évvel később dr. B. Blanckéhoz és H. Martenhez.

Színváltozatok

  Fekete (fekete láb); fehér (a láb fehértől a világos hússzínűig) 1889 óta; sárga (a láb fehértől a világos hússzínűig) 1890 óta; porcelánszínű  (láb a fehértől a világos hússzínűig) 1908 óta; fekete-fehér foltos (a láb a fehértől a világos hússzínűig) 1971 óta; kék (palakék láb) kb 1900 óta; 1953 óta ismét újra J. von Veltheimnél; csíkos (a láb a fehértől a világos hússzínűig) a második világháború után K.A. Meissner tökéletesítette angol állatokból; vörös (a láb a fehértről a világos hússzínűig), 1948 óta keletkezett ; fogolyszínű 1949 óta fogolyszínű cochinkaksból és sárga orpingtontyúkból a wedeli H. Spree-nél; nyírfaszínű (a  láb hússzínű egy leheletnyi szürkével és fehér talppal) 1965 óta; sárga-fekete szegélyű (a láb hússzínű, a szürke halvány nyoma engedélyezett), kb 1960 óta J. von Veltheimnél, később H. Stübs-nél.

Sajátosságok

  Az orpington nem csak kiállítási állat, hanem gazdasági baromfi is. A tenyésztők dicsérik a robosztusságát, gyors növekedését, kis térigényét és szelídségét. Pompás színezet, tekintélyes formák, dús tollazat, "kellemes" viselekedés jellemzi.

A kakas súlya: 3-4 kg

A tojóé: 2, 5 - 3, 5 kg

Gyűrűnagyság> kakas: 22, tojó: 20

A tenyésztojás legkisebb súlya: 53 g

Fej és forma

  Az alakot legjobban H. Wolff meghatározásával lehet jellemezni: "Súlyos jelenség tekintélyes nagyságának és minden oldalon kidomborodó kockaformának köszönhetően, így a testmagasság és a testszélesség megközelítően megegyezik a testhosszal; erős, nem túlságosan laza tollazat és meglehetősen mély állás."

  A test fő vonalát az erős vállakból jövő, az ívformájú hátvonal képezi. A kakasfarok a széles nyeregtől és a kormánytollakat befedő sarlótollaktól teltté válik. A mély kockaformához tartozik a mély mellvonal és a nagyon jól fejlett hastájék. A dús pehelytollazat szinte teljesen fedi  a rövid combot és a csűdöt.

  A tojó alakja még zömökebb, anélkül, hogy elveszne a hát lágyan ívelő vonala. A tojó legmagasabb pontja kevéssel a farokcsúcs előtt található. A fejen egyszerű, felálló, inkább alacsony taréj ül egyforma négy vagy öt fűrészfoggal. A taraj vége kövesse könnyedén a tarkót. Közepesen nagyok a piros füllebenyek és a kerek áll-lebenyek. Követelmény a nagyon erős csőr.  szem a narancspirostól  a feketéig változik, színváltozat szerint.

Forrás: Horst Schmidt - Dísztyúkok

Fodros tyúk

Külleme

Egyenes tartású, lekerekített formákat mutató, parlagi tyúk alkatára emlékeztetõ madár. Középmagas állású, de borzas tollai miatt alacsonyabbnak hat. Széles fedőtollai a nyakon, a mellen, a háton és a szárnypajzson felállók, a fejen arra borulnak. A tollak nem képeznek közel kör alakú fodrozottságot. A fodrostyúk csupán kiállítási célokra tenyésztett fajta, ami sajátságos tollalakulásáról nevezetes.
Törzse széles és rövid, a mellkas telt és kerekded.
Feje finom felépítésû, széles, kerekded.
Arca sima, vörös színû, tollatlan.
Szemei teltek és csillogóak, színük a tollazat színével áll harmóniában.
Csõre rövid és erős, színe igazodik a láb színéhez.
Taréja egyszerû, fûrészelt taraj, négy–hat szabályos csipkével, közepes méretű és felfelé álló.
A taraj zászlója követi a nyakat anélkül, hogy ráborulna.
Állebenye közepes méretû, jól lekerekített, ráncokat nem vethet.
Füllebenye inkább nagy, sima felületű, ovális alakú, vörös színű.
Nyaka közepes hosszúságú, meglehetõsen bodros, dúsan tollazott.
Vállai szélesek, nem mutathatnak elkeskenyedõ formát.
Háta viszonylag rövid, alig észrevehetően lejt.
Nyeregtájéka igen gazdagon tollazott, a farokba való átmenetet teljesen kitölti.
Melle széles, telt, magasan hordott és előreállóan gömbölyű.
Hastájéka széles, telt.
Combjai rövidek, erősek, a borzolt tollazatból alig lépnek ki.
Lábai közepes hosszúságúak. A lábszárak tollatlanok.
A láb színe a tollazat színével áll összefüggésben.
Lábujjainak száma négy. Meglehetősen széles terpesztésû, vékony lábujjal rendelkezik.
Faroktollai középhosszúak, inkább emelten tartja, és enyhén legyezőszerű. Dús tollazata van, a sarlótollak
nem feltűnőek. A kakasok szépségét a lant alakú farok hangsúlyozza.
Tollazata közepes hosszúságú, széles és törékeny. Minden toll a madár feje felé fordul, göndörödik. A bodrosodás olyan nagy, amilyen csak lehet. Sok pehelytollat tartalmaz. Az aljtollak is látszanak, ezért nem hat fényesnek.

Mérete

A kakasok súlya 1000 g, a tyúkok 700 g alattiak. Általában nagyobb súlyúakká válnak az öregedés során. Az ún. nagytestű változat kakasai 3,2–3,6 kg, a tyúkoké 2,2–2,7 kg. E nagytestű változat mellett Amerikában létezik egy egészen kistestű is, amely nem éri el a 450 g-ot. A nagytestű változat népszerűsége mind Angliában, mind Amerikában mérséklődni látszik.

Színváltozatai

Fekete – Mélyfekete, zöld fényű ragyogással. A lábak bőrszíne ólomszürkétõő a feketéig, a szemek vörösesbarnától a sötétbarnáig terjednek.
Fehér – Tiszta fehér, sárgás átmenet a dísztollazaton megengedhető. A láb színe sárga, a szem színe vörös, narancsvörös.
Kék – Egyenletes, ún. galambkék. A fej és a nyak, továbbá a nyeregtájék a kakasoknál sötétebb. A lábak bőrszíne ólomszürkétől a feketéig terjedhet. A szemek vörösesbarna színűek.
Sárga – A fej, nyak, szárnyfedő tollak és a nyeregtájék fényes aranysárga, a többi toll sárga. A tojók feje és a nyaka szintén mély lakkszerû aranysárga. A lábak bőrszíne sárga, a szemek színe a narancsvöröstől a vörösig terjedhet.
Vörös – Mélyvörös. Az evezõk is vörösek, de lehetnek feketén csíkozottak is. A farok fekete. Az aljtollazat minél vörösebb, annál jobb. A lábak színe sárga, barna pettyek vagy vörös csíkok megengedettek. A szem színe a narancsvöröstõl a vörösig terjed.

Forrás: Agrár felsőoktatási jegyzet

Pallas nagy lexikonából

Másként nevezik még borzas tyúknak. Keleti és déli Ázsiából származó fajta, melynek fedőtollai hegyükkel előre és fölfelé vannak görbülve s a mellett egyszer vagy többször forgatva, illetve csavarva.

Némely esetben a szárny szinezete fehér, fekete, sárga vagy tarka, középnagy, de van egy törpe formája is rózsás taréjjal, mig a kakas sima, felálló, a jérce apró taréjt hord.

Lábszára, valamint 4 ujja tollazatlan palaszürke vagy husszinü. Meglehetősen jól tojó és kotló, ellentálló termet, melyet azonban nálunk csak elvétve egyéb parlagi fajtákkal keverve, minden tenyészválogatás nélkül tartják.

Forrás: A Pallas nagy lexikona